Kalandjaim – folytatásos bejegyzés

Nos, egy ideig nem irtam semmit, ez tény, de bokros teendőim meglehetősen megnehezitették a cyber-kommunikációt a számomra.

Történt ugyanis, hogy két héttel ezelőtt felhivott a főbérlőnk, hogy költözzünk ki igy a szorgalmi időszak kellős finisében a lakásból, merthogy az neki kelleni fog. A határidő 1, azaz egy hétben volt meghatározva, tehát téptem a hajamat ezerrel. Persze ajánlott egy helyet “ahova majd mehetünk”, de az nem bizonyult ideálisnak.

Választásunk tehát a rövid határidő tudatában annyi volt, hogy vagy a nem kifejezetten ideális albérletbe, vagy pedig a hid alá megyünk lakni. Mi természetesen az előbbit választottuk (surprise, surprise !)

Gondolhatja a kedves Blogolvasó, hogy nem dobott fel minket a történet, dehát mit volt mit tenni, beletörődtünk, és imádkoztunk, hogy a helyzet végül is megoldódjon.

Aznap este, mint máskor mindig, egy rövid áhitat alkalmával felolvastam a napi üzenetet a Csendes Percekből. És varázslatos módon, amit olvastam, az valóban Üzenet volt:

Katt! (forrás:csendespercek.hu, nov. 24.)

Véletlen lenne? Nem hiszem! És ez még csak a kezdet. Folytatása következik.